Friday, January 4, 2013

Itt ülünk


 a Mici és én, korán reggel, a szünidő utolsó napján, egy kis tej s egy csésze tea társaságában. Próbálom felidézni, milyen könyveket olvastam múlt évben, a teljesség igénye nélkül. ( Aki olyan feledékeny, mint én, ne is álmodjon teljességről.)
Néha kapok ajándékba könyveket, névtelen és névvel ellátott ajándékként, ezeket kincsként őrzöm. Néha én is adok könyveket, s mindig tudom: fognak-e örülni neki, vagy teszik szépen félre, bontatlanul és olvasatlanul. Minden könyvnek megvan a maga borítókon belüli s kívüli története.
Nagyon kevesen írnak bele a könyvekbe. Tökéletes állapotú, új könyveket adunk egymásnak, azt úgy illik. Én sem firkálgatok, csak a sajátjaimba. Pedig! Milyen jó lenne személyes, kedves, titokzatos sorokat írni az első oldalra, kis rajzokat, széljegyzeteket a margókra. De ez nagyon ritka, talán nincs is.
A múlt évben elkezdett Karamazov testvéreket már egy lila borítójú Kindle segítségével olvasom. Modernizálódom én is, mint mindenki más.
Még megiszom a csésze teát, még olvasok néhány sort, még kitekintek az ablakon át a csepergő esőbe,  majd megterítem az asztalt a reggelihez. A vakáció utolsó napját jó lenne nagyon széppé tenni. Vagy szép lenne nagyon jóvá tenni.

Ezek a könyvek jutottak eszembe:

1. W. G. Sebald: Kivándoroltak
2. J. D. Salinger: Zabhegyező
3. Susan Sontag: Egyidőben
4. Pilinszky János: Keresztről keresztre
5. Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó 
6. Banana Yoshimoto: Kitchen
7. Isabel Wolff: Mesés ruhák kalandjai
8. Henri J. M. Nouwen: Ich hörte auf die Stille
9. Ingeborg Bachmann: Malina
10. John Steinbeck: Meine Reise mit Charley
11. Tolstoi: Krieg und Frieden
12. Simone de Beauvoir: Memoiren einer Tochter aus gutem Hause
13. Thomas Mann: Der Zauberberg 
14. Herman Hesse: Das Glasperlenspiel
 

15 comments:

Éva said...

Nem merek beleírni a könyvekbe. Tiszteletből, vagy azért, hogy ha valaki más olvassa, akkor ne az én gondolataimba ütközzön bele.
Pedig lehet, hogy éppen ez lenne jó, de nem tudom megtenni. Legfeljebb ceruzával húzok alá benne sorokat( kiradírozható!), hogy legközelebb átpörgetve könnyen megtaláljam, ami nagyon megfogott. Ha újra olvasom az is más. Néha mennyire mást húznék már alá.
Kitartásodhoz a német nyelvvel kapcsolatban lelkes elhatározással tölt el. A Krasznahorkai László-féle könyvet pedig felírtam magamnak már pár napja, ha könyvtárba megyek, kiveszem magamnak.

Monika said...

Én,amikor könyvet ajándékozok,mindig írok bele ,hogy kinek és szeretettel és dátumot. Annyira jó később felfedezni ezeket!
Dédapám is így ajándékozott az unokáinak és nekem nagy öröm látni a kezeírását ,akit én már nem ismerhettem.....
Én is ceruzával húzom alá,vagy inkább megjelölöm azt,ami megfogott a könyvben. Amikor meg visszaolvasom, az emlékezetemben másképpen marad meg sokszor az a gondolat.

Éva said...

Én egy kártyát vagy lapot teszek a könyvbe, ha ajándékba adok, az jó egyben könyvjelzőnek is.Vannak ilyen könyveim is, de olyanok is, melynek első oldalára írtak nekem. Megvan így az alkalom, a dátum és az ajándékozó is.
Jó ötlet, de múlóban van.(?)

aarkus said...

A legjobban olyan könyvet szeretek olvasni, mait a férjem már megjegyzetelt, és igen, nagyon jó lenne mások megjegyzetelt köteteit is olvasni, jó lenne, ha más, számomra kedves emberek reakciói is rögtön beépülhetnének az olvasásélménybe!

Adin(k)a said...

Nahát, de jó téma! Tényleg általában én sem szoktam könyvekbe írni az olvasás során, de ez azért érdekes, mert azokba viszont igen, amelyeket vizsgára készülve olvastam el. És a Bibliám is tele van huzigálva. Most ezen fogok gondolkodni, hogy mi lehet a magyarázata. :))

kovtama said...

Én is írogatok időnként a könyveimbe.:) A mindenféle modern kütyük nem hoznak lázba, szeretem kézbe venni a papírt, szeretem belerakni a könyvjelzőm és időnként szamárfülezni is. A Mesés ruhák kalandjai hogy tetszett? Tervbe vettem én is az elolvasását.

Rena said...

én is szoktam ilyen listákat készíteni a könyvekről meg a filmekről meg mindenről :) erre (is) jó a határidőnapló.

Mike Adina said...

Ha ajándékba adok könyvet, az esetek 99 százalékában írok valami ajánló szöveget.
(Ideje néha szólnom is, nem csak olvasni. :)- ugyebár.

márta said...

Igen-igen, ez olyan jó, hogy írni ajánló szöveget, én meg is fogadtam, hogy ezentúl mindig fogok...

Tamás: az Inn folyó partján, közel ahhoz a helyhez, ahhol találkozik a Dunával

Kovtama: ritkán olvasok ilyesmi könyveket, de ezt karácsonyra kaptam, és míg olvastam - mert nagyon hamar elolvastam - kérdezték, hogy jó-e, én pedig mondtam: hát olvasom, azt jelenti, hogy jó. Nem szoktam csak azért végigolvasni egy könyvet, mert nekifogtam, ha nem tetszik, félreteszem.

Éva: a tőled kapott könyvet is elolvastam már félig, és minden mostanában kapott könyvet félig, mert olyan ez nekem, mint a kisgyereknek, aki beszabadult a cukorkásboltba.
Én is ceruzával írok, húzok alá, és nem emlékszem, hogy lenne olyan könyvem, aminek az elejére írtak volna nekem, de még fiatal vagyok, még lehet. :)

liv said...

Menthetetlen könyvaláhúzogató és margórafirkáló vagyok....
Ó, de jó kis könyvlista!
A Hermann Hesse régi vágyam, de jó, hogy ideírtad, az idén én is, mindenképp elolvasom!
BUÉK!

videkek said...

Én sem írok könyvbe (most a sajátjaimról beszélek, amiket olvasok; az ajándékba adottakba olykor írok ajánlót, a megajándékozott személyétől függően). Férjem minden könyvet szenvedélyesen telejegyzetel, aláhúzogat, "összefirkál". Eleinte ez nagyon furcsa volt számomra, mára viszont szeretem úgy kézbe venni egy-egy könyvét, hogy láthatom, melyik mondat ragadta meg különösen, s arról én mit gondolok, milyen érzéseket kelt bennem. Egyfajta hangtalan párbeszéd ez, vagy inkább időben elhúzódó, válaszra nem váró monológok. (Ami még csodás lehet: ha valakinek a nagymamája - nagynénje, nagypapája - hagyott kézzel írt szakácskönyvet vagy naplót...)

Éva said...

Az Üveggyöngyjáték megvan itthon magyarul. Most jöttem a könyvtárból felpakolva. Micsoda élmény!!!
Krasznahorkait kivettem, és sok más egyebet, amit korábban felírtam a listámra.
Alma a sütőben,de jó délutánunk lesz egy kis olvasással!

Anonymous said...

Kedves Márta!

Egyre inkább megfogalmazódik bennem a gondolat, hogy az írásaidat olvasni nekem időről időre Ajándék... Köszönöm szépen! I.

márta said...

:)

Katalin said...

az, hogy valaki úgy ajándékoz könyvet, hogy beírja az elejébe, az csak akkor keserít el, ha antikvárbn találom, és valaki más kapta, ...hogy tudott megválni tőle, és milyen lehet annak, aki ajándékozta, hogy már el is adták:(

de sokszor érzek késztetést, hogy beleírjak, ceruzázzak fontos dolgokat egy-egy jó könyvbe..amiket úgysem adok tovább (míg élek:))
most így voltam a HOLD SZÍNE-vel, meg a most kezdett Denise Linn könvvel...

szeretem, mikor könyvekről írsz, érdekel, hogy Téged mi érdekel, sokszor beleolvasok az általad olvasott könyvekbe is, így szereztem be Susan Sontag könyveket